D�l-Korea

A Koreai K�zt�rsas�g, k�znapi elnevez�s szerint D�l-Korea (koreaiul: 대한민국, kiejt�se: tehan minguk) eln�ki k�zt�rsas�g Kelet-�zsi�ban, a Koreai-f�lsziget d�li r�sz�n. Egyetlen sz�razf�ldi hat�ra demilitariz�lt �vezet, amely �szak-Kore�val k�z�s. A k�t Korea 1945. augusztus 15-�ig egy �llamot alkotott. Keleten a Jap�n-tenger (hivatalos koreai nev�n Keleti-tenger), d�len a Koreai-szoros �s nyugaton a S�rga-tenger mossa partjait. A nagy t�rt�nelmi m�ltra visszatekint� D�l-Korea ma a vil�g egyik vezet� gazdas�gi hatalma, a F�ld leggazdagabb orsz�gainak egyike, sz�mos nemzetk�zi sz�vets�g tagja. F�v�rosa �s legnagyobb v�rosa Sz�ul, a vil�g m�sodik legnagyobb v�rost�m�r�l�se. A f�v�roson k�v�l m�g �t milli�s nagyv�ros tal�lhat� D�l-Kore�ban.

D�l-Korea z�szlaja D�l-Korea c�mere
Nemzeti mott�: 널리 인간세상을 이롭게 하라 (홍익인간) „J�akarat az emberis�gnek” Nemzeti himnusz: Egukka
F�v�rosa	Sz�ul
�llamforma	eln�ki k�zt�rsas�g
Vezet�k
Eln�k	I Mjongbak
Minisztereln�k	Han Szjungszu
Hivatalos nyelv	koreai
�llamalap�t�s	1948. augusztus 15.     F�ldrajzi adatok Ter�let 98 480 km² Rangsorban 108 V�z 0,3 % Id�z�na koreai z�naid� (UTC+9)     �ghajlat [szerkeszt�s] Korea a m�rs�kelt �ghajlati �vben fekszik. Az �ghajlat jellege tenger mell�ki helyzete ellen�re meglehet�sen kontinent�lis. K�l�n�sen a f�lsziget belsej�ben lev� magas hegyvid�kek hidegek t�len. A d�li part �ghajlata m�r szubtr�pusi jelleg�. Hat az �zsiai monszun, ez�rt a ny�r k�zepe nagyon csapad�kos. A d�li partot ny�r v�g�n t�jfunok s�jthatj�k. Ezek nem csak az viharos sz�llel okoznak k�rt, hanem a vele j�r� heves es� helyi �rvizet okoz.