�szak-Korea, hivatalos nev�n a Koreai N�pi Demokratikus K�zt�rsas�g (koreaiul 조선민주주의인민공화국, �t�r�ssal: Csoszon Mindzsudzsi Inmin Konghvaguk), f�ggetlen kelet-�zsiai �llam a Koreai-f�lsziget �szaki fel�n. D�len egy demilitariz�lt �vezet az �szak- �s D�l-Korea k�zti �tk�z�z�na, �szakon a Jalu �s a Tumen foly� v�lasztja el K�n�t�l, a Tumen foly� egy szakasza pedig �szakkeleten Oroszorsz�gt�l.

Az orsz�g a dzsucse eszm�t k�veti, amit az els� �llameln�k, Kim Ir Szen hozott l�tre. A jelenlegi �llamf� a kor�bbi eln�k fia, Kim Dzsongil, kijel�lt ut�dja pedig Kim Dzsongun.^[1] A dzsucse ideol�gia f� elve szerint az orsz�g csak saj�t mag�ra t�maszkodhat, �m szoros kapcsolatokat �polnak m�s szocialista �llamokkal is, mint p�ld�ul Vietnammal, Laosszal, Mianmarral �s K�n�val. A Szovjetuni�, �szak-Korea f� kereskedelmi partner�nek sz�thull�sa �s az 1990-es �vek �h�ns�gei nyom�n az 1995-�s reformokkal Kim Dzsongil egy a hadseregre �sszpontos�t� �s azt t�mogat� gazdas�got hozott l�tre.

F�v�rosa, legnagyobb v�rosa valamint gazdas�gi �s politikai k�zpontja Phenjan.

�szak-Korea z�szlaja

�szak-Korea c�mere

Nemzeti mott�: Biztosan gy�z, aki hisz �s a n�pre t�maszkodik
Nemzeti himnusz: Egukka

Legnagyobb v�ros	Phenjan
�llamforma	Kommunista diktat�ra
Vezet�k
�r�k�s eln�k	Kim Ir Szen
Orsz�gvezet�	Kim Dzsongil
Minisztereln�k	Csh� Jongrim
Hivatalos nyelv	Koreai
F�ggetlens�g	1919. m�rcius 1.
Felszabad�t�s	1945. augusztus 15.
Hivatalos kiki�lt�s	1948. szeptember 9.     F�ldrajzi adatok Ter�let 120 538 km² Rangsorban 98 V�z 4,87 % Id�z�na Koreai z�naid� (UTC+9) A 38. �s 43. �szaki sz�less�gi fok k�z�tt elhelyezked� �szak-Korea �ghajlata kontinent�lis jelleg�, n�gy, j�l elk�l�n�thet� �vszakkal. Az �szaki, hegyes ter�leteken zord �ghajlati viszonyok uralkodnak. T�len az id�j�r�s leggyakrabban hideg, az �g felh�tlen. A Szib�ria fel�l f�j� szelek sz�mos alkalommal okoznak heves h�viharokat. Phenjanban a janu�ri legmagasabb �s legalacsonyabb �tlagh�m�rs�klet napk�zben -3�C �s -13 �C. Csapad�k decembert�l febru�rig �tlagosan 37 napon hullik. A nyarak r�videk, forr�k, magas a p�ratartalom �s nem ritka a csapad�k a Csendes-�ce�n fel�l nedves leveg�t sz�ll�t� d�li �s d�lkeleti monszunok miatt. A f�v�rosban az �tlagos legmagasabb �s legalacsonyabb ny�ri h�m�rs�klet 29 �C �s 20 �C. Az �ves csapad�kmennyis�g fele a ny�ri id�szakban hullik. A tavasz �s az �sz �tmeneti id�szak�t enyhe id�j�r�s �s enyhe l�gmozg�s jellemzi. Az orsz�got �vente legal�bb egyszer t�jfun s�jtja.